Metamorphoses Meseterápia
A Metamorphoses Meseterápiás Módszer Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művéről kapta a nevét. Ovidius Kr. u. 1-8. közötti években írta az általa „Folyamatos éneknek” nevezett munkáját, amely a világ kezdetétől az ő koráig tekinti át az időt, méghozzá különleges módon. A Metamorphoses ugyanis nem az eseményeket sorjában regisztráló világkrónika, hanem egyetlen szempontból mutatja a világ történetét: mi mivé változott át a kezdetek óta, és hogyan mentek végbe ezek a változások. Mivel a meseterápia a személyes életesemények mitikus feldolgozásának gyakorlatán alapul, és legfontosabb célja a változásokhoz szükséges lelki, szellemi és testi feltételek m
egteremtése, ezért kapta a módszer erről a műről a nevét.
PROPP ÉS A METAMORPHOSES-MESETERÁPIA
A metamorphoses-meseterápia hazai és nemzetközi sikeréhez nagymértékben hozzájárulnak a módszer alapjai: V. J. Propp morfológiai elmélete, H. G. Gadamer hermeneutikai spirálja, valamint a beavatási rítusokról írott elméleti munkák, élükön Propp folklorisztikai tanulmányaival.
Vlagyimir Jakovlevics Propp munkássága adta az ötletet ahhoz, hogy az 1997-ben megvédett kanditátusi értekezésemben kidolgozzam egy lehetséges meseesztétika alapjait. A szerencse lányának érzem magam utólag amiatt, hogy már az 1986-os szakdolgozatomhoz egy olyan kéziratot kaptam meg vezető tanáromtól, Dr. Istvánovits Mártontól, ami csak 2005-ben látott napvilágot, addig kettőnkön kívül más nem ismerte. A varázsmese történeti gyökerei című művet Istvánovits professzor fordította le, de nem szánta kiadásra: saját asztalfiókjában őrizte, javítgatta, csiszolgatta. Nagylelkű és rendkívül intelligens mentor volt ez a vékony, halk szavú ember, megengedte nekem, huszonéves lánynak, hogy délutánonként, a Néprajzi Kutatóintézet könyvtárában elolvassam és kijegyzeteljem ezt a felbecsülhetetlen értékű kéziratot. Mire 19 év múlva a könyve megjelent (jóval a halála után), a meseesztétikából meseterápia lett, többek között épp Propp e könyvéből táplálkozva.
Ez a magyar szó, hogy „meseterápia” 2005-ben – hasonlóan a „meseesztétikához” – nem létezett a köztudatban, ha beütötte az ember a keresőkbe, egyetlen találat jött ki. A Bárczin futott egy óra ezzel az elnevezéssel, de mint később kiderült, ezen az órán a mese gyerekekre gyakorolt hatását tanulták a hallgatók (megkaptam a kurzus tananyagát, onnan tudom.) Így kerülhetett hozzám a meseterápia domain név, és 2006-ban elkészült a meseterápia weboldala is. 2008-ban helyezték védjegyoltalom alá a módszer elnevezését, de az egyetemi akkreditálás csak 2013-ban indult el a Magatartástudományi Intézet segítségével. Pontosan huszonhat év telt el a Proppal való első találkozásom és a módszer egyetemi körökben való elismerése között. Rengeteg munka, könny, elkeseredés és kitartás volt addigra már mögöttem.
Egy módszer különlegességét és egyediségét meghatározza, hogy milyen alapokra épül. A metamorposes-meseterápiát egyértelműen a proppi alapok különböztetik meg más módszerektől, pl. Antalfai Márta Kincskereső-meseterápiájától, amelynek erős jungi alapjai vannak. Hálával tartozom Vlagyimir Jakovlevics Proppnak, akit a „meseterápia szülőatyjaként” emlegetek az óráimon, remélem, nem haragszik érte. És mindhalálig őrzöm Propp szellemiségét és az Istvánovits professzor által megtestesített tisztességet és nagylelkűséget. Köszönöm a síron túlról érkező szellemi támogatást is!
